Anna barlang
Az Anna-mésztufabarlang az ország egyik legkülönlegesebb barlangja. Hozzá hasonló az egész világon csak hat létezik, hiszen a mésztufa barlangok általában nem látogathatóak.
A mésztufa járatokban csodaszép alakzatok tekinthetők meg; a függő cseppköveken túl csipkefinomságú forrásmészkő képződmények láthatók. Kuriózumnak számítanak a megkövesedett növényi maradványok - gyökér, fa, moha és kéreg - és ezek lenyomatai.
A barlang egész évben látogatható barlangi túravezetéssel. Járatainak összes hossza 570 méter, melyből a bemutatott szakasz 208 méter.
Kecske-lyuk barlang
A Forrás-völgyi erdei tanösvényen felkereshető Kecske-lyuk barlang a Bükk-hegység fokozottan védett barlangja. Nevét a Nagy 6 méter magas és 6 méter széles háromszög alakú bejáratáról kapta. Bejárati csarnoka régen az állatok nyári istállója, delelőhelye volt. Innen eredhet neve is. Népszerű kirándulóhely könnyű megközelíthetősége miatt.
Földtani és biológiailag jelentőség üregrendszere 480 méter hossza nyúlik el, nagyjából 23 méteres mélységbe, 256 méter tengerszint feletti magasságon.
A barlang 100 méterig utcai ruhában is járható. Körültekintéssel szabadon látogatható. Fokozottan védett, jelentős létszámú denevérkolónia kedvelt tartózkodási helye. Az ősidők óta ismert barlang első leírása 1882-ben jelent meg Márki Sándortól.
Szeleta barlang
A Szeleta-barlang hazánk egyik fokozottan védett barlangja, az első magyarországi barlangi ásatások egyik helyszíne. A Szeleta őskőkori kultúra névadója.
Elhelyezkedése miatt is egy különleges fekvésű járatrendszer. Tetején található egy kilátópont, ahonnan a Szinva-völgyére és Hámorra nyílik páratlan kilátás.
A barlang széles bejáratánál Herman Ottó emléktáblája található, ugyanis a híres, magyar polihisztor közbenjárására is kezdte meg Kadic Ottokár jelentős ásatásait a helyszínen 1906-ban. Az ásatások során finom kidolgozású, jégkorszakbeli eszközökre, szerszámokra találtak.
A barlang falán egy fekete vonal jelzi azt, hogy hol volt a barlang eredeti szintje az ásatások előtt. Az itt talált eszközökről a valaha itt élt ősembereket a Szeleta- vagy Szeletien-kultúrához sorolják.
A Szeleta-barlang a Szinva-tanösvényről közelíthető meg legkönnyebben. A piros – és piros barlang, vagy a Felső-hámornál az országút mellől a piros négyzet és a piros barlang jelzéseket követve.
Szent István barlang
A Lillafüredi Szent István-barlang fokozottan védett cseppkőbarlang, melynek bejárata a Palotaszállótól 500 méterre, az Egri országút mellett nyílik.
Járatainak összes hossza több, mint 1 km. A barlang függőleges kiterjedése 94 m. Jelenleg a bemutatott szakasz hossza oda-vissza számolva 340 méter. Barlangi túravezetéssel látogatható egész évben.
A barlang megtekintését szó szerint mesés cseppkőképződményei teszik feledhetetlen élménnyé. A barlangban a cseppkőformák fantázianeveket viselnek, melyeket a látogatók ragasztottak rájuk. Legnagyobb cseppkőképződménye a Kupolacsarnok "Megfagyott vízesése".
A járatokban ártalmatlan és védett denevérek élnek, melyekkel a barlangi túra során minden látogató találkozhat.
A barlangot véletlenül fedezték fel. A legenda szerint úgy, hogy a meredek hegyoldalban nyíló természetes aknájába egy kutya esett bele, aki napokig tartó ugatásával hívta fel magára és a figyelmet, s ezután kezdték meg a járatrendszer feltárását. Felfedezése és első tudományos leírása hivatalosan Kadic Ottokár nevéhez fűződik, és 1913-ra datálható.
A barlang úgynevezett Fekete-termét gyógyászati célokra hasznosítják. A teremben felső légúti panaszokkal küszködő felnőtteknek és gyermekeknek tartanak kezeléseket, amelyhez a hely állandó 10˙C fok körüli hőmérséklete és 100%-os páratartalma ideális.
