Miskolc a honfoglalás korában létrejött település, mely ma már 160.000 fős nagyváros, ennek megfelelő történelmi emlékekkel, infrastruktúrával, kulturális hagyományokkal és eseményekkel, oktatási és tudományos háttérrel.
Miskolc belvárosa tulajdonképpen maga a történelmi Miskolc. A teljes hosszán végighúzódó, a XIX. század hangulatát idéző Széchenyi István út a város „főutcája”, de a miskolciak leggyakrabban sétálóutcának nevezik. A Széchenyi utcát gyakran tartják az ország leghosszabb főutcájának. És nemcsak Magyarország leghosszabb főutcája, hanem egész Európa itteni részén a leghosszabb!
Az Avasi kilátó tornyát 1963-ban építették Hófer Miklós és Vörös György tervei alapján, amely Miskolc egyik legismertebb jelképének számít. Szabadon látogatható, melynek teraszáról nyugodtan gyönyörködhetünk Miskolc szépségeiben is. A 72 méter magas tv-toronyból szélesebb, mint 180o-os kilátás nyílik Miskolcra. A torony egy kicsit ijesztő érdekessége, hogy maximális kilengése 45 cm! A mai Avasi kilátót 1963-ban adták át, 2023-ban pedig teljes felújításon esett át. A kilátóterasz, amelyről gyönyörködhetünk Miskolc szépségeiben, szabadon látogatható. Mellvédjén Országh Gábor szobrászművész makettjei a város legikonikusabb épületeit jelenítik meg.
Az avasi gótikus református templom Miskolc belvárosának legrégebbi épülete. A templom külső megjelenésében a XV. századi formát őrzi: háromhajós csarnoktemplom, gótikus részletekkel. Famennyezete a XVIII. század második felében készült, a festett bútorzatból azonban csak kevés maradt fenn (festett kazettás Mózes-pad, feketeszék). A különálló torony órája negyedóránként harangjátékkal jelzi az idő múlását.
Miskolcon, a Szent István téren, más nevén Dísz téren látható Jószay Zsolt süttői kőből készült egészalakos Szent István szobra. Az alkotás 2000. december 27-én avatta fel az egri érsek. A szobor a koronázás után ábrázolja az államalapító Szent Istvánt, ahogyan kezében a királyi jelvényekkel éppen átlép a keresztény kultúra jelképes kapuján. A bal kezében az országalma, a jobbjában a jogar, míg fején a II. Szilveszter pápától kapott korona ékeskedik.
A magyar ortodox egyház kiállításán bepillantást nyerhetünk a liturgia tárgyi világába, megcsodálhatjuk az Athosz-hegyi szerzetesek finom, aprólékos kézimunkával készült keresztjeit, XVII-XVIII.századi ikonokat is. A múzeum az egykori görög iskola épületében kapott helyet, így láthatunk itt régi iskolai könyveket, és más magyarországi ortodox templomok képeit is. A múzeum mellett az ikonosztázáról híres templom is látogatható.
A tér teraszokból és lépcsőkből áll, melyek a megemelt vízszintű Szinvához és a meder falában kialakított, esténként megvilágított mesterséges vízeséshez vezetnek le. A téren áll Kutas László szobrászművész Miskolci lányok nevű szobra. A Szinva teraszt lezáró kis hídon szerelmesek lakatjai kezdtek gyűlni. A hidat azóta Szerelmesek-hídjának nevezik. Itt található Mancs, a híres mentőkutya bronzszobra.
A Miskolci Nemzeti Színház a mai Magyarország első kőszínháza. A régi épület az 1843-i nagy tűzvészben elpusztult, majd a Déryné utca és Széchenyi utca sarkán épült új színház 1857 szeptemberére készült el. Ettől kezdve a legjobb vidéki színigazgatók társulatai lépnek fel a városban. Az 1990-es években megvalósult nagyrekonstrukció révén, Miskolcon Közép-Európa egyik legösszetettebb színházi együttese jött létre.
A XVII.században épült fatemplom helyén 1938-ban épült fel a székely stílusú fatemplom a hívek adományából és a Bató család e célra biztosított jövedelméből. Az épület 1977-ben gyújtogatás áldozatává vált. Az eredeti tervek szerint, közadakozásból építették újjá 1999-ben. A magyaros szecesszió stílusjegyeit hordozó fatemplomot zsindelyes teteje és fiatornyos, galériás tornya teszik egyedivé. Bejárata egy szépen faragott székelykapu.
A Herman Ottó Múzeum az egyik legnagyobb, leggazdagabb vidéki múzeum. Képtára országos rangú. A 2005-ben megújult állandó kiállításon a magyar képzőművészet az 1700-as évektől a XX. század közepéig tartó történetével ismerkedhet meg a nagyközönség a rangos alkotásokon keresztül. A magyar barokk alkotóitól a két világháború közötti időszak sokrétűségét illusztráló korszakig a magyar festészet kiváló alakjainak művei láthatók.
A Művészetek Háza egy multifunkcionális kulturális központ és hangversenyterem Miskolc belvárosában, a volt Béke mozi épületének átalakításával, bővítésével. A 2006 szeptemberében megnyílt épület hangversenyteremnek, művész mozinak, kiállításra alkalmas helyiségeknek és kávézónak ad otthont, lehetőséget biztosít színházi előadásokra, gálaműsorokra és egyéb kulturális rendezvényekre.
A sportcsarnokhoz közelebbi pálya helyén 2005 áprilisában adták át a fedett Miskolci Jégcsarnokot. A terveket Rostás László készítette. Külön figyelmet érdemel a csarnok fából készült látványos tetőszerkezete. A csarnok 1800 négyzetméteres jégfelülettel, 1304 ülő- és 500 állóhellyel rendelkezik. A létesítmény egy multifunkcionális csarnok, a jégfelület bontásával alkalmas koncertek, előadások és más sportesemények megrendezésére.
